Sokat gondolkoztam, hogy akarok-e évösszegzést írni vagy sem. Aztán azon, hogy ha írok, akkor az hosszú vagy rövid legyen? Mondjak el mindent, ami felgyűlt bennem az év lezárásaként, vagy fogjam rövidre, ahogy most trendi? Végül azon kezdtem el agyalni, hogy mi lenne a legmegfelelőbb szó a 2025-s évre írói, olvasói és szerkesztői szempontból?

Aztán rájöttem, hogy nem tudom (és igazából nem is akarom) egy szóban lerendezni az elmúlt egy évet. Úgyhogy kicsit szétszálaztam, hogy aztán magamban is le tudjam zárni. 

Ezt olvashatjátok ebben a blogbejegyzésben. :)

ÍRÁS ✒️

Az írói énem nem elégedett. De (spoiler) lehet, hogy idén sem lesz az.

Tavaly év elején úgy terveztem, hogy 2025-ben többet fogok foglalkozni az írással. Nos, ha azt nézzük, hogy az elmúlt években szinte semmire nem jutottam ezen a téren, akkor a megírt kettő (!) darab fejezet, egy teljesen (?) megírt cselekményvázlat egy új regényhez, plusz az év végi hajtásban kicsírázott ötlet a fejemben haladásnak tűnhetne... de mégsem érzem annak. 🙃

Nem tudtam beilleszteni az írást a mindennapjaimba, nem találtam rendszert arra hogyan haladjak ezen a téren, így sajnos bár a gyakorlatban többet foglalkoztam a fejemben lévő ötletekkel mint az elmúlt években... igazi haladást mégsem értem el. No, sebaj. Innen szép fejlődni.

2026 elején átköltözünk az új házunkba, ahol lesz egy külön szobám az alkotásra, írásra, munkára (a képen az eddigi kis könyves sarkom láthatjátok), így remélem, hogy az ihlet mellé a szorgalom is beköltözik oda velem, és jobban fog menni az írás, többször tudok majd (újra) ennek a szenvedélyemnek időt teremteni az életemből. ☺️ 

Mivel realista vagyok, így nem gondolom, hogy mindennap sikerülni fog leülnöm írni, de nem is ez a célom. A cél, hogy ne csak egy-egy alkalom legyen, hanem több. Az apró lépések elvét nézve, és a realitás talaján maradva, ha mondjuk legalább havi egyszer sikerül leülnöm és kiírni az aktuális dolgokat magamból az már nekem siker. Aztán meglátjuk. Nem fogok panaszkodni, ha többször összejön. De akkor sem, ha kevesebbszer. 😄

OLVASÁS 📚👀

Míg 2024 a fantasy éve volt nekem, addig 2025-t a magyar szerzőknek akartam szentelni. 

Úgy érzem ez egész jól sikerült. 

50 könyvet olvastam el, abból több mint a felének, pontosan 26 kötetnek magyar a szerzője. Lehetne jobb, de lehetett volna rosszabb is, így ezzel elégedett vagyok. Szeretném ezt az arányt megtartani, így arra fogok törekedni, hogy az idei olvasásaim legalább fele megint magyar szerzős legyen. 😊

2026-ban az év fókuszában az olvasatlanjaim csökkentése áll majd, mert kicsit megszaladt a vásárlási kedvem tavaly és jó sok könyv vár már így a polcomon. Szerencsére jó pár magyar szerzős könyv is, így ez a kettő cél nem üti ki egymást. 😁

Ezzel párhuzamosan a magánykönyvtáram bővítésénél, a vásárlásaimnál viszont keményebb szabályokat kellett magam elé állítanom idénre, hogy tényleg csökkenthessem az olvasatlan könyveket a polcaimról.

Így az egy könyv ki, egy könyv be szabályt fogom alkalmazni.

Csak akkor veszek új könyvet, ha eladtam egy olyat, amit vagy nem akarok már újraolvasni, vagy nem is tervezem már olvasni. Szóval, ha valakit érdekelne a molyon láthatóak az eladó könyveim. 😉

Itt: https://moly.hu/polcok/elado-konyveim-234

(Nem is beszélve arról, hogy mennyi doboz kell és mennyi fog még kelleni az összes könyvem átköltöztetésére 😱🫣)

SZERKESZTŐI munka 💻 📖

Itt egy pillanatra megtorpantak az ujjaim a billentyűkön. Mert hogyan is foglalhatnám össze igazán? 

2025 volt az első olyan év, amit már teljes egészében szerkesztőként élhettem meg. Az első év, amikor elkezdtem külsős szerkesztőként dolgozni a Könyvmolyképző Kiadónál a főállásom mellett. Az első év, amikor szerzők már úgy kerestek meg, hogy kifejezetten velem szeretnének dolgozni. 😊

Az első év, amikor belekerült egy könyvbe a következő sor: 

A szöveget gondozta: Mózes Krisztina 

Ahogy ránézek a Hová járnak a fiúk sírni? című könyvre büszkeség tölt el. Büszke vagyok arra a rengeteg munkára, amit Gáborral beletettünk és el sem hiszem, hogy végre ott a nevem egy kézzel fogható könyvben, ami ráadásul az egyik kedvenc kiadómnál jelent meg. 😊😊

Emellett ebben az évben 2 könyvet is lektoráltam a kiadónak, és több szerzőnek is segítettem a történetét, akár fejlesztéssel, akár lektorálással, akár csak egy beszélgetéssel egy kávé mellett. Mindre sikerként tekintek, hiszen ha most még nem is, de egyszer majd a kezemben tarthatom ezeket a könyveket és büszkén tehetem fel a polcomra azzal a tudattal, hogy kicsit én is részese lehetettem a megszületésüknek. 😉

Ugyanakkor az élet úgy hozta, hogy 2025-ben is voltak szerzők, kiadók, akiknek nem én voltam a megfelelő szerkesztő. Ezekről kevesebbet beszélünk valamiért, de innen nem szerettem volna kihagyni, mert a fentekhez, lentek is társulnak. Ez az egyensúly, mégis az első alkalmakkor még jól meg kellett magamban dolgoznom ezeket az élményeket. Nem volt mindig könnyű. Nem volt mindig egyszerű továbblépni, de az élet ment tovább.

Mit fog hozni ezen a területen 2026? 

Igazából... most még nem tudom. Külsős munkatársként szeretnék még a KMK-nak szerkeszteni, lektorálni, illetve a naptáramba is fel van írva két magyar szerző, akik már tavaly jelezték, hogy szeretnének velem együtt dolgozni, így velük felveszem a kapcsolatot januárban.

Emellett a költözés után biztosan beadom megint pár kiadóhoz a jelentkezésem, mert szeretnék még több tapasztalatot szerezni, de nem fogok abba a hibába esni, mint tavaly ilyenkor, hogy megszabom számszerűen, hogy mennyit kell(ene) ebben az évben teljesítenem. Nem, az sosem válik be (nekem).

Célok vannak, mindig is lesznek, de leginkább az a cél, hogy azt érezzem a helyemen vagyok. Hogy szeretem, amit csinálok és szeretném is hosszú távon folytatni. Az első lépés pedig, amit ezért teszek, hogy bár valószínűleg a költözés utáni dobozolás közepén leszünk, de mégis elmegyek egy szerkesztős szakmai hétvégére, amit már nagyon várok. :3 

Igyekszem majd beszámolni arról, hogy milyen élmény volt, és bár tavaly is elmondtam, hogy többet szeretnék aktívan jelen lenni a közösségi médiás oldalaimon, azt is tudom, hogy nem fogok ezentúl sem mindennap posztolni. 

De amikor majd úgy érzem, hogy van miről, akkor arról úgy is tudni fogtok. 😉

Így, végül ha kicsit hosszabban, de sikerült lezárom (magamban is) a 2025-s évet. Már csak annyi maradt hátra, hogy: 

Köszönöm mindenkinek, aki velem tartott tavaly, követ, olvassa a posztjaim, hozzászól, ír, akár itt, akár instán, facen vagy threadson. Köszönöm, hogy vagytok, hogy megtisztelek a bizalmatokkal idén is, akár itt, akár a közös munka alatt. 

Köszönöm 2025! 2026? Lássuk, hogy mit tartogatsz. :))